Cím:
A műemlékek, történeti épületek rekonstrukciója a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott iránymutatások tükrében *** The Reconstruction of Listed and Unlisted Historic Buildings in the Light of the Guidelines set Forth by the International Documents

Ár: 

0.00 RON

Ár EUR-ban: 

0.00€

Rezümé:  

A XIX. század első harmadától Európában fokozatosan bontakozott ki műemlékek értékelésének és megőrzésének gondolata, amely folyamatban a kezdetek óta jelen volt és jelen van a részben vagy egészben megsemmisült épületek valamilyen formában való visszaállítása, azaz rekonstruktív újraépítése. Ez a törekvés elsősorban a társadalmi elvárásokon alapul, és annak változásaival együtt változik az időben. A történeti értékek hiteles megőrzését és lehetőség szerint változatlan továbbörökítését elsődleges feladatának tekintő műemlékrestaurátor szakma e társadalmi elvárásoktól nem függetlenül, ugyanakkor a saját szakmai-etikai megközelítése alapján időről időre nemzetközi dokumentumokban is megfogalmazta a rekonstrukcióval kapcsolatos elvi álláspontját.
A különféle dokumentumokba foglalt iránymutatások értelmezése és alkalmazása a gyakorlatban sok esetben jelentősen eltérő eredményekhez, illetve vitákhoz és ellentmondásokhoz vezetett. A rekonstrukciós törekvések jelenlegi új hulláma – amelynek jelentkezését minden bizonnyal a műemlék-épített kulturális örökség paradigmaváltás is felerősítheti – felveti a korábbi iránymutatások áttekintésének, értékelésének a szükségességét, a lehetséges tanulságok levonását, ajánlások megfogalmazását.
A történeti előzmények rövid áttekintése: Athéni Karta (1931), Velencei Karta (1964), Narai Dokumentum a hitelességről (1994), Krakkói Karta 2000, valamint a Rigai Karta (2000) alapján a rekonstrukcióval kapcsolatosan jelenlegi elméleti és gyakorlati megfogalmazások. A XXI. században rendelkezésre álló új technikai (kiemelt módon IT) eszközök alkalmazásának lehetőségeiből következő kihívások – mind a valóságos, anyagában történő, mind pedig a virtuális rekonstrukció esetében. Végezetül körüljárjuk a műemlékek, történeti épületek rekonstrukciójával kapcsolatosan esetlegesen megfogalmazandó új, nemzetközi dokumentum kidolgozásának lehetőségét – esetleg szükségességét, különös tekintettel annak az eldöntésére, hogy kihez, kikhez kellene szólnia?

Kulcsszavak: rekonstrukció, nemzetközi dokumentumok, hitelesség, IT, műemlék-épített örökség paradigmaváltás