Cím:
Erődítések műemléki kutatásának elvei és gyakorlata *** The Theory and Practice of Fortification's Research

Ár: 

0,00 €

Rezümé:  

A dolgozat az erődítések és várak helyreállítását és bemutatását megelőző műemléki kutatások feladatait tárgyalja. Bemutatja azokat a speciális feltételeket, amelyek figyelembevétele szükséges az eredményes várkutatások elvégzéséhez. Meghatározza azokat a tényezőket, amelyek a tudományos dokumentáció összeállításakor a szokásostól eltérő feladat megoldása elé állítják a kutatót. A szerzőnek a Műemlékvédelem c. folyóirat 2008/6. lapszámában megjelent cikkében először használt kutatási dokumentáció tartalmát ezúttal a várkutatások terén alkalmazza. A kutatási feladatok rendszere, bár általában ismert a műemlékvédelemben, de szisztematikus rendszerét eddig nem határozták meg. A nemzeti jogalkotás sem fogalmazta meg azokat a szabványokat, amelyek alapján az épületkutatást, a kutatási adattárat egységes szemlélettel lehetne elvégezni.
 
A helyszíni kutatás feladatai alapvetően két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók. Az egyik csoport a roncsolásmentes vizsgálatokat, míg a másik csoport a roncsolásos vizsgálatokat tartalmazza. Az előbbibe tartozónak tekinti az értékleltár elkészítését, melyet általában a védetté nyilvánítás dokumentációjához kapcsolódónak vél a szakirodalom. A dolgozatban a szerző igazolja az értékleltár felvételének fontosságát a helyreállítást megelőző kutatások alkalmával is. A második fejezet a geodéziai és az építészeti felméréseket tartalmazza. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az írás a mikrogeodéziai felméréseknek, melyek alkalmazásával lehetőség kínálkozhat a régészeti ásatások helyének eredményes kijelölésére is. Romok esetén a geodéziailag rögzített pontokhoz kapcsolódóan végezhető el a falsíkok részletes felmérése.
 
Ez a dokumentáció a nagyobb kövek és a falszövet ábrázolásával és természetesen fotódokumentációval kiegészítve meghatározó eleme a beavatkozást megelőző állapot rögzítésének. A helyiségkönyv az emlék belső tereinek valamennyi falnézetét tartalmazza legalább 1:20 méretarányban. A kronotipológiai vizsgálatok az emlék történeti szerkezeteinek kialakítása alapján tesznek kísérletet az egyes szerkezeti részek korának meghatározására.
 
A romemlékek esetében, a roncsolásos vizsgálatok sorába tartozó, stratigráfiai kutatások általában nem értelmezhetők. A stratigráfiában az emléken fellelhető festékrétegek és vakolatrétegek feltárása és elválasztása a célja annak, hogy az építési periódusok minél inkább elkülöníthetők legyenek. Ugyanezt a célt szolgálja a falszerkezet elemzése a falkutatás során. Törekedni kell arra, hogy a roncsolásos vizsgálatokat a lehető legkisebb felületekre korlátozzuk, a történeti anyagok minél teljesebb megőrzése érdekében. A roncsolásos vizsgálatok során kiemelt anyagminták természettudományos vizsgálata nagyban segítheti az elkülöníthető építési periódusok meghatározását.
 
A dolgozat legfontosabb mondanivalója, hogy fölhívja a figyelmet a kutatási kör elkerülhetetlen szabályozásának megalkotására.
 
Kulcsszavak: épületkutatás, erődítések tipológája, romemlékek helyreállításának szempontjai